In English

Bemutatkozás

Kiadványok

Tanári kézikönyv

Szöveggyűjtemény

Eve Bunting: A Rettentő Valamik

Kovács Mónika (szerk.): Holokausztoktatás és autonómiára nevelés

Kovács Mónika: Zsidóság a magyar tankönyvekben

Hírlevelek

Tanártovábbképzések

Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal

Tolerancia a demokráciában

Konferenciák

Holokauszt és Állampolgári Felelősség Oktatási Fórum

A demokrácia és a szovjet-típusú társadalom öröksége

Engedelmesség és ellenállás

"Párbeszéd a jövőért"

Sajtóvisszhang

2001. évi beszámoló

Linkek





HaNNaH aReNDT Egyesület

1064, BUDAPEST
Izabella u. 46.

Tel: 30/ 365 56 39,
Fax: 34/ 540 681

E-mail



{Népszabadság 2001. február 22.}

Ószövetség nélkül nincs új


Magyarság-zsidóság párbeszédek

A politika gesztusai fontosak, mert normahatárokat jelölnek ki, amelyek keretén belül lehet közlekedni. Ilyen gesztusnak értékelték a budapesti Goethe Intézetben rendezett nemzetközi holokausztkonferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői a magyar kormány kezdeményezését a holokauszt emléknapról.

A Holocaust and Citizenship Education Forum - magyarra talán legszerencsésebben Holokauszt és Állampolgári Felelősség Nevelési Fórumnak fordítható - vasárnaptól szerdáig tartó budapesti tanácskozása új lehetőséget nyit a magyarság-zsidóság párbeszédben. Páratlan lehetőséget, de csak lehetőséget, hogy az iskolai oktatásba beemelve, a holokauszt problémakörön át úgy nőjenek fel, eszmélkedjenek új generációk, hogy természetesnek tartsák: Ószövetség nélkül nem lehetne Újszövetség, hogy Isten fiának, Jézusnak a története nem értelmezhető a bibliai előzmények nélkül, hogy a zsidó-keresztény kultúrkör csak együtt teljes.

A Goethe Intézet és a Hannah Arendt Alapítvány közös rendezésében tanárok beszélgettek egymással, meghívott előadókkal arról, hogy miként lehet és érdemes élni azzal a lehetőséggel és kötelezettséggel, melyet az oktatási minisztérium adott az iskolák kezébe azzal, hogy tanulók beszéljenek tanáraikkal a holokausztról.

A többnapos konferencia kedd estéjén kerekasztal-beszélgetést rendeztek a témáról, ahol minden résztvevő fontosnak tartotta kiemelni a magyar kormány példaértékű gesztusát a holokausztnapról. Ehhez kapcsolódva Szántó T. Gábor szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos szempontból veszélyeket rejt, ha a holokauszt válik a zsidó identitástudat fundamentumává.

Érdekes vitaviszonyba keveredett egymással Wolfgang Meissner - a budapesti Goethe Intézet vezetője - és Kende Péter kutató egy-egy kijelentése. Meissner úgy vélte, hogy a magyar társadalom komoly és mély történelmi tudat birtokában néz szembe múltjával, míg két nappal később Kende a kerekasztalvitában azt fejtette kis, hogy a magyar társadalom egyike azoknak, amelyek nem képesek szembenézni a múlt bizonyos szegmenseivel. Nagyon örvendetesnek tartotta a holokauszt emléknap intézményessé tételét, éppen azért, mert erről még mindig nem esett valódi mélységben szó. Kertész Imre író pedig éppen azt vetette fel, hogy hogyan essék minderről szó, mert a nyelv, a történelmi emlékezet nyelve sem tudja hűen visszaadni azt, ami a teológiai antijudaizmusból politikai antiszemitizmussá válva, a XX. Század civilizációjának legszörnyűbb tettévé aljasulva a holokauszt elnevezést kapta.

A XX. Század történelmében a bolsevizmus és a nácizmus is kísérletet tett arra, hogy módszeresen, lépésről lépésre őrölje fel az emberi autonómiát, a személyiséget, fossza meg az embert legalapvetőbb erkölcsi érétkeitől, hogy végül a szabadságot, mint értéket megtagadva, megadja magát a diktatúrának - mondta Kovács Mónika, a Hannah Arendt Egyesület elnöke. Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az ifjúság nevelésének alapkérdése: mindenkiben a szabadság iránti vágy váljék az egyik legerősebb belső motívummá.

Milyen belső motívumok munkálnak bennünk, amikor például valakinek választania kell, hogy zsidónak vagy magyarnak vallja magát? - hangzott egy kérdés a kerekasztal-beszélgetésen, amire Kende válasza elsősorban az a kérdés volt, hogy miért kell szembeállítani a kettőt? A második: miért kell sorrendiséget feltételezni, hiszen - s ezt már ugyanazon a napon Fejtő Ferenc hozta példának a Magyar Tudományos Akadémián tartott Magyarság, zsidóság című könyvének bemutató előadásán - a két kultúra egy évezred alatt úgy át- meg átszőtte egymást, hogy nemcsak értelmetlen, de lehetetlen is kettéválasztani, pláne szembeállítani őket. Mint mondotta, sok antiszemita vetette Ady és Bartók szemére, hogy elzsidósodott. És hány zsidó magyarosodott el? - tette fel a kérdést Fejtő, aki egyebek között történelemi példák sokaságát idézve beszélt arról, hogy a magyar szidóság soha nem követelt magának autonómiát, tehetségét a magyar államiság, a kultúra és gazdagság kiteljesítésében jutatta érvényre.

Ezek után van-e értelme arról beszélni, hogy ki zsidósodott és ki magyarosodott el, kérdezte Fejtő, majd fanyarul jegyezte meg: "... egyébként is. Azt, hogy ki a zsidó, tévedhetetlen bátorsággal csak az antiszemita tudja megmondani."

Szigethy András

Vissza a sajtó-oldalra